Mennyi lehet még hátra?

Tegnap voltunk Cegléden, mentünk a Pöttömért. 5 napja hagytuk ott, jó sok! 1 nappal előtte már majdnem elindultunk érte, annyira hiányzott! Na, ahogy útra keltünk, hoppá, egy nagy összehúzódás. Sidi mondja, hogy visszaforduljunk,? Mondom nem, nem, biztos semmi. Na aztán ez ment egész úton, rendszertelenül, de folyamatosan jöttek ezek az összehúzódások, Sidi még a ceglédi körforgalomnál is megkérdezte, hogy na, visszaforduljak?:o) Mondom mostmár ha megszülök, sem bírom ki, hogy ne lássam a Pöttöm Pannát!

Odaértünk, lassan, nagyon lassan nyílt a kapu az autó előtt. Gyanús volt, mert Editke mindig hipp-hopp kinyitja. Egyszer csak látjuk, hogy a Pöttöm nyitja a kaput! Na én akkor kipattantam a kocsiból mint egy pehelysúlyú, és rohantam hozzá, ő átkarolta a nyakamat és csak szorította szorította, nem is szólt semmit! Olyan jól esett, olyan boldog voltam, potyogtak is a könnyeim, megszűnt minden külvilág... 

Jaaj az én pici lányom...

És olyan nagy már, nem tudom megszokni! Így 5 nap után nagyon feltűnő! Kis nyurga! Cuki kis bozontos hosszú babahajával, kantáros gatyájában... 

Egész nap folytatódtak ezek az összehúzódások. Talán mikor egy helyben ültünk az asztalnál, akkor nem. Mi már Sidivel felkészültünk mindenre... Hazafele a kocsiban is végig agyban készültem, és lelkileg is próbáltam ráhangolódni a szülésre, bár azért reménykedem mindig, hogy nem este fog elkezdődni, amikor ilyen fáradt vagyok már, hanem reggel, vagy hajnalban, mint múltkor.

De hát ahogy lesz, úgy lesz....

Most, hogy ilyen extrém módon bevizesedtem, 15 kilónál járok. Sztem ebből kb 3 kg a víz.... Keskeny, hegyes hasam van, és nagyon lent. Minden ismeretlen rögtön mondja, hogy fiú lesz - állítólag nagyon tipikus az alakja. Nagyon meg vagyok már most könnyebbülve, hogy látom a végét. Nekem 3 hónappal ezelőtt nagyon elkeserítő volt, hogy már majdnem ugyanekkora volt a hasam, és még milyen messze a vége! Most már boldog vagyok, hogy mindjárt itt a megkönnyebbülés, és belevághatunk az új életünkbe, nem terhesen, 4 tagúra bővülve, új szituációkban találva magunkat. Elrettentő dolgokat olvasok mostanában a kistesó érkezéséről, az első hónapokról, de reménykedem, hogy azért nem lesz olyan nehéz. Biztos azért nem is féltem eddig tőle, mert Kendrával olyan egyszerű volt, nem is nagyon értettem, miért szokott ilyenkor odaköltözni valaki két hétig segíteni, nekünk valahogy annyira egyszerű volt. Jó mondjuk Sidi folyamatosan mellettem volt ugye, azt tegyük hozzá, és nem is akárhogyan vette ki a részét a babázásból. 

Akkor érhet nagy meglepetés, ha nagyon sírós lesz, vagy rossz alvó... Ezek nekünk ugye eddig ismeretlen tényezők... kopp-kopp-kopp, lekopogom...

Nem igazán félek a szüléstől, még mindig azt mondom, hogy a forgalmi vizsga előtt nagyobb traumában voltam... Azért itt már tudom, mire számíthatok, és azt, hogy annál csak és kizárólag jobb lehet. Ebben biztos vagyok. Ha nem is jobb, de remélem, rövidebb. És már tanultam néhány dolgot a múltkoriból, amiket most másképp akarok csinálni. Meg hogy nem lesz bennem talán akkora félelem, mert tudni fogom, hogy múltkor is ez volt és aztán csak sikerült a végén. Bizakodó vagyok - bár tudom, legutóbb is az voltam...

Szombat a kritikus nap, Sidi Ukrajnában, közben meg telihold, lehűlés (17 fok), és részleges napfogyatkozás, bár az valahol máshol. Vaziék meg lakodalomban. Mergit itt lesz, úgyhogy ha beindul valami, akkor valakit ide kell rendelni, amíg Editke meg nem érkezik.

Pöttöm csodálatosan beszél már. Bár azért nem mindenki érti, de a szókincse már nagyon bő! Nem csak olyan elvárható dolgokat mond, hanem olyan hosszú, ragozott szavakat is, hogy pl. kipattogtatjuk, meg összepampucáljuk, meg ilyeneket... Van viszont egy-két szó, amit máshogy ond, persze ezeket imádjuk csak igazán! A nagy kedvenc, a nyancánk:o) Az nyakláncot jelent. És a szopikum-cumikum, ugye a nagy páros, a szopikendő és a cumi. Ki tudja, mit jelez a "kum" a végén. Sidivel szoktuk mondani, hogy "Das ist eine szopikum!":o) 

Nagy újdonság most, hogy vonalon belül marad, ha színez, irányítja már rendesen a kis kezét! És nem csak úgy elkezd firkálni egy üres lapon, hanem formákat rajzol, és mondja hogy ez egy repülő, és füstöl (és akkor rajzolja a füstöt), meg ez egy cumisüveg, stb. Persze nem hasonlít egyikre sem, de ő azt igyekszik már lerajzolni, és látszik, hogy próbálja is kordában tartani a vonalakat. Most köröket rajzol főleg, és mondja hogy ez pulykatojás, ez tyúktojás, ez kacsatojás... Ezeket Pipi mondta neki:o)

Na csinálom a fürdővizet, hamarosan megérkezik apa és jánya, olyan drága volt Sidi, elvitte az Orczyba, úgyhogy most azért is tudtam gyorsan kicsit blogot írni:o)